Óvónőképző szakközép iskolába jártam. Ma már főiskolai végzettségű óvónőket alkalmaznak.
Nyomdában is dolgoztam, montírozó lettem, az én teljesítményem alapján állították be a normát annak idején. De azt a munkát manapság számítógéppel végzik.
Gyárban voltam hét évig, az utolsó években mentoráltam, én tanítottam be az új dolgozókat. Bevezettem őket a gyártás folyamatába és a lézerhegesztő kezelésébe.
Szociális gondozó és ápoló képzésen kiváló eredménnyel, dicsérettel végeztem. Kórházban helyezkedtem el, hematológián, belgyógyászaton, általános sebészeten és mellkas sebészeten dolgoztam. Csak hálát és köszönetet kaptam, de két beteg volt, akik a szüleim lakhelyéhez közel élve gyógyulásuk után felkeresték az öregeket is, hogy közöljék velük, büszkék lehetnek a lányukra.
Novellaíró pályázaton nyertem az Apuka és a Szoba kilátással című írásommal és Instant karma címmel könyvet írtam.
Hatvan éves leszek júniusban, és felkavart, amikor ébredés után felfedeztem, hogy az éjszaka sötétjében rejtekezve alattomosan újra leesett a hó. A lábam rettenetesen fáj, kínoz minden lépés, mert mindjárt indulok dolgozni és nagyon sok munka vár rám.
Esett a hó. Ma sok lesz a dolgom. Irodatakarító vagyok a kórházban.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése