2012. máj. 31.

Reinkarnációs szerződés:)



1.§ Ön kap egy testet. Ez a test új és egyszeri. Senki más nem kapja ugyanazt a testet.

2.§ Ön kap egy agyat. Ajánlatos ezt értelmes módon használni, de ez nem előírás.

3.§ Ön kap egy szívet. A legjobb eredményeket akkor éri el, ha agyát és szívét kiegyensúlyozva használja.

4.§ Leckéket is kap. Senki más nem kapja pontosan ugyanezeket a leckéket és senki sem vállalhatja át Öntől ezeket.

5.§ Azt tehet, amit csak akar. Minden, amit másokkal szemben elkövet, visszatér Önhöz.

6.§ Egy lecke addig ismétlődik, míg teljesen meg nem értette. Akár inkarnációkon keresztül.

7.§ A szerződés mindenkire egyenlő érvényben vonatkozik. Nincsenek kiváltságok, akkor sem, ha néhányan ezt állítják. A kézzel bejegyzett változtatások nem érvényesek.

8.§ Tükröket kap, hogy tanuljon. Sok tükör úgy néz ki, mint egy test. Azért vannak, hogy megmutassák azt, ami Önben van.

9.§ Ha teste elpusztul, vagy már nem működik, újat kap. Persze ez egyes esetekben várakozási idővel járhat.

10.§ Az inkarnációs szerződés akkor jár le, ha minden lecke kielégítő eredménnyel zárul.

11.§ Az, hogy mi számít kielégítőnek, Ön határozza meg!


Hasznos tippek és tanácsok:

- Nem cél, hogy a test elhagyásakor minél több pénzünk legyen.

- Az ismertség és kedveltség nem jár bónuszpontokkal.

- Ne mások hibáihoz igazodjon.

- A szabályok arra valók, hogy az ember felülvizsgálja őket.

- Mások állításai a célról elterelhetik a figyelmet.

- Semmit sem ronthat el. Legfeljebb tovább tart.

- A SZÍVÉN keresztüli különleges kapcsolat segítségével
Ön minden válaszhoz hozzáféréssel rendelkezik.

- Az oktatási termen belül minden reagál a SZÍV kisugárzására.

- Az oktatás termének rongálása olykor korlátozásokhoz vezethet.

- Senki sem vállalhatja át az Ön, saját magáért vállalt felelősségét.

- Az erőszak soha nem vezet megoldáshoz.

- Hasznos megfigyelni, mely helyzetek ismétlődnek.

- Amennyiben az az érzése, hogy SEGÍTSÉGRE van szüksége, KÉRJEN segítséget. Minden elképzelhető segítség megadatik Önnek, csak KÉRNIE kell.

- A drogok, legyenek legálisak vagy illegálisak– meghamisíthatják a leckék általi érzékelést.

- Csak mert mindenki egyféle módon viselkedik, még nem azt jelenti, hogy az a helyes.

- Ritkán van csak egy helyes megoldás.

- Kérvényezheti a megbocsájtást.

- Különleges záradék nincsen.

- Önt szeretik. Akkor is, ha Bronxban vagy Szomáliában van.
Minden más illúzió.

- A leckék különleges alkalmak, melyek a fejlődést szolgálják. Nem rossz szándékból vannak.

- Saját testünket másokra bízni kockázatokkal járhat.

- Másokat a fejlődésükben megakadályozni nem hoz semmiféle hasznot.

- Kiváltképpen az éjjeli órákban alkalma nyílik, hogy elhagyja testét.
A testen kívüli tapasztalatok nem tárolódnak a testben illetve az agyban.

- Saját testével játszadoznia jogában áll.
Amennyiben mások testével szeretné ezt tenni, kérje beleegyezésüket.

- Nincs értelme puskázni.

- Aki életbiztosítást kínál Önnek, az csaló.

- Nem az a cél, hogy Elsők legyünk.

- Nem az a cél, hogy cool-ul nézzünk ki.

- Az Ön helyzetében Önnél jobb benyomást senki más nem tenne.

Kiegészítés:


¤ Az inkarnáció szándékos befejezése haszontalan ügyintézést von maga után.
¤ Nem Ön az egyetlen, akinek kételyei vannak az inkarnációs szerződés értelmét illetően.
¤ Mivel Ön a szerződéshez beleegyezését adta, hasztalan azon keseregni, hogy Ön itt van.
¤ Jelen szerződés fel nem bontható!

2012. máj. 22.

Nem szólni akarok hozzád...


Nem szólni akarok hozzád, hanem érinteni akarlak. Könnyű a Napnak, mert nem kell szólnia ahhoz, hogy a pirkadat pírjával reményt öntsön a szívünkbe, sem a virág szirmán a harmatcseppnek, hogy parányi ékkőként beragyogja a lelkünket. Egyszerűen csak vannak, nem tesznek semmit és létük csodája önmagunk csodájának felismeréséhez segít. 

Nem szólni akarok hozzád, hanem érinteni akarlak. De mit tegyek - ha nem érinthetlek szellőként, sem friss forrásvízként s nem vethetek rád óvó árnyékot, mint a dúslombú fa? Ember vagyok és fizikai valómban nem lehetek ott, ahol vagy, hogy megérintselek a tekintetemmel, a hangommal vagy a kinyújtott kezemmel. Lehet, hogy mire az érintésem eljut hozzád, a testem már régóta az enyészeté. 
Nem szólni akarok hozzád, hanem érinteni akarlak, és az érintéshez nincs más eszközöm, csak a szó. A szó, amely túl van a tér és idő határán, és a csendből forrásozik. 

Nem szólni akarok hozzád, hanem érinteni akarlak. Mert nem lehet szólni. Minden szó a teljességet töri darabokra. Csak a csend igaz. A csend a teljesség, a csend az időtlenség, a csend a változatlanság. Minden szó az időtlen teljességcsendből időt teremtő szárnyalással kél és ereszkedik vissza. A lét hullámverésének kiszakadt, elkülönült cseppjeként felragyogtatja a tengert és visszahull. Minden szó a teljesség gondolatszülte tükrének egy-egy cserépdarabkája. Minden szó az elveszett teljesség feletti fájdalom jajkiáltása. Minden szó hamis, mert az egészet részbesűrítetté, az időtlent időbeágyazottá, a változatlant változás-látszatúvá varázsolja. 

Nem szólni akarok hozzád, hanem érinteni akarlak a szavakkal. Mert minden szó igaz, benne a változatlan, időtlen teljesség az időben, a részben és a változóban nyilatkozik meg. Mert minden szó a csend szava, minden szó a csend törődése, minden szó a csend odaadottsága. Mert minden szó teremtés. Minden szóban a teremtő csend és a teremtett szó eggyé válik. Minden szóban a teremtő és a teremtett eggyé válik. Ez az érintés teljessége. Minden szóban a teljesség van jelen. 

Lehet, nem a szavak lesznek, amelyek megérintenek. Hanem a szóközök fehér némasága. A csend könyvét nem lehet üres lapokkal megírni. Az csak a süketszoba csendje lenne. Reményem, hogy a szavaim olyanok lesznek, mint a szellőtől rezdülő falevelek susogása, vagy a madárdal, amelyek csak mélyítik a természet csendjét. A szíved csendjét. 

Biegelbauer Pál

2012. máj. 19.

Változol

Egy mondás szerint, onnan tudhatod, hogy fontos dolog történt az életedben, hogy utána már nem tudsz úgy élni, mint azelőtt.
 Kaptál valakit, vagy éppen elveszítetted, nagyon megbántottak, vagy te tetted, aztán pár pillanatra kívülről láthatod az életed. 
Érzed, valami végérvényesen megváltozott. Mélységeid kékje, magasságaid zöldje egymásra borul a távolból, apró pontok az emberek. Aztán belekortyolsz a kávédba, visszarepülsz a földi reggeledbe. Érzed a szemerkélő esőt, de ma valahogy még ennek is örülsz.
Mert változol...


2012. máj. 18.

Most beszámolok

Eseménytelenül telnek a napjaim. Ha lehet, még inkább visszahúzódtam a csigaházba, elcsendesedtem, jobban, mint eddig bármikor. De ez most más. Nincs bennem neheztelés, nem veszem zokon az életet, mint máskor. Ez most csak úgy magától érkezett, s nagyon jó érzés.
Tegnap mosolyogva mentem a munkahelyre a szokásos vaksötét úton, miközben tudtam, hogy a városban szatir garázdálkodik, s a vadul tomboló hideg szél hatalmasakat lökve rajtam tépte rólam a szekrényből újra előkapott bundás dzsekimet. 

Vadonatúj lézerhegesztőgépen dolgozom újabban. Teljesen egyedül vagyok, amig letelik a nyolc óra. Jószerivel itthon is csak magam vagyok. Teszek-veszek békésen.
A héten szigeteltem az ajtót. Kicseréltem a wc tartályt, mert két vödörnyi viz csöpögött el belőle naponta egy repedésen keresztül. Szobaajtómon elromlott a zár. Azt is megcsináltam. Aztán próbaképpen becsuktam és soha többé nem tudtam kinyitni. Két órán át próbálkoztam. Akkor már kicsit elfogott a türelmetlenség és feltörtem az ajtót. Visszaszegeltem a leszakadt fát, betapasztottam olyan ragadós trutyival, ami odakötött és pont olyan szine lett, mint a festéknek az ajtón. Nem is rossz. Vettem egy új zárat és most működik.

Kicseréltem a vizcsapot a fürdőben egy rövidebb csövűre, mert túlságosan magasról folyt a viz és összefröcskölt mindent. A macskám mindig ott szokott inni, de ezt az újat nem fogadta el, két napig nem ivott, vissza kellett tennem a másikat. Lefestettem a konyhában a falat a gáztűzhely körül a maradék festékkel, szép tiszta lett. Virágot ültettem az erkélyen.
Készitettem adóbevallást, mert az adóhivatalt kértem meg és amit kiküldtek nekem, azon százhúszezer forint adóhátralékot állapitottak meg, amit meg én csináltam, azon nem tartozom egy fillérrel sem. A kis rafináltak nem számolták el a családi kedvezményt. Nem csak nekem, rengeteg panaszt hallottam. Sicc!

Lecseréltem a szobában a sötétitő függönyt. Anyutól kaptam. Kicsit furcsa lett. Sárga fal, narancssárga és bordó kiegészitők voltak eddig. Az ülőgarnitúra is sárga-barna foltos. Az új függöny meg lila. Hehe.
De engem nem kell félteni! Beszedtem a kiegészitőket. Lila üvegváza, gyertya, párnahuzat, asztalteritő, lila boritójú könyvek, lila ruhás bohóc, lila virág az asztalra...különféle árnyalatokban. A kényer nagy úr! Soha nem jutott volna eszembe ezt a két szint párositani. Olyan szobát rittyentettem, hogy néha csak leülök és nézelődök. Hihetetlen, szokatlan, de nem rossz. Komolyan mondom. :)

Amúgy egyformán telnek a napjaim. Olvasgatok, minden nap meditálok egy órát, egy kis tévézés, minimálisan és csak este, aztán bekukkantok a netre, elmentek pár irást, videót, filmet, amit majd egyszer meg fogok nézni és elvégzem a házimunkát. Ennyi.
Ja! Várom a holnapot. Megvettem az első idei lottószelvényemet. Adok a sorsnak egy esélyt, ha esetleg nyeretni akarna velem, ne én legyek, aki meggátolja ebben. Majdnem négy milliárd. Gőzöm sincs, mennyi pénz lehet.
Na, elfogyott a pizzám, kortyolok rá egy kis sört, irány a fürdőszoba, aztán mars az ágyba. Délelőtt bontottam egy dobozos sört, lassan éjfél, de nem akar elfogyni. Hogy ezt mások hogy csinálják? Bezzeg ha eperkrémmel töltött étcsokoládé lenne, már el is felejtettem volna, hogy egyáltalán volt.
Jó éjszakát!

2012. máj. 7.

No problem!

Sajnálatos módon kéretlenül egy böngészőcsik telepedett a gépemen az oldal tetejére, beszűkitve ezzel a blogom irányithatóságát. Sajnos nem tudom eltüntetni.Nem látom pontosan, mi is áll a kereten belül, ami még látható és igy nem tudom mentek, vagy törlök, vagy közzéteszek, ami ugye nem mindegy. Utoljára két bejegyzésem sorrendje fordult meg akaratom ellenére. Eddig sem jöttem túl gyakran, hát most a javitásig még inkább elmaradok, kis ideig homályba burkolózom.
Miért nem vagyok meglepve?!

Anyák napja

A szeretet a legfontosabb dolog ezen a világon. S ezt az érzést mint gyermek tapasztalhatjuk meg legelőször édesanyánk óvó karjaiban, ölelésében, ránk tekintő szeme meleg mosolyában.
Már akinek megadatik.
Keményszivű, távolságtartó anyám közelében nem élhettem át, nem tudom, milyen lehet. Irigység van bennem.
Ha valakitől elveszi a sors az édesanyát, az nagyon szormorú...de az enyém ott volt mellettem...csak nem tudott szeretni...vagy nem tudta kimutatni.

Évtizedeken át küzdöttem, hogy másképp tudjak anya lenni, mint amit megtapasztaltam, amilyen példa állt előttem. Hiába tudtam, mi hiányzott nekem gyermekként, mi volt kegyetlenül fájdalmas, alig-alig voltam képes megvalósítani kezdetben. Mindent megadtam - legjobb tudásom szerint. Az otthon nyugalmát, tisztaságát, békéjét, ételt, rendszert, ritmust, jóra nevelést, taníttatást, jókedvet, de a gyengédséget, szeretetet, ami mélyen bennem betöltötte teljes valómat, nem tudtam ölelgetés, simogatás, anyai csók formájában fizikailag is átadni: mert nekem sem volt benne részem. Érthetetlenül kényelmetlen érzést, taszítást okozott egy ölelés is. A fizikai kontaktust kerülöm ma is a gyermekeimmel. A legkisebb, a negyedik fiam az, akit már meg tudok ölelni...és harminckét éve váltam anyává először.
Viszont büszke és boldog vagyok. Mert tudják, hogy szeretem őket. Mind a négy gyermekem komplikált, hatalmas küzdelmekkel, tragédiákkal tűzdelt sorsot hozott magával. Szenvedéseik súlya alatt én is roskadozom, de tudják, nincs az a teher, amit meg ne oszthatnának velem. Olyan lelki, szellemi, érzelmi támaszt, hátteret lelnek nálam, amivel ölelés nélkül is megszolgálom, az ANYA címet.

Anyám kitaszítottként, szeretetlenül, támogatás nélkül, szinte az utcán nőtt fel. Én családban ugyan, de rideg, nagyon szigorú környezetben. Az én gyerekeim nélkülözések között, ölelés nélkül, de óvó szeretettel körülvéve, támogatva. Nagyon remélem, hogy ezt a javuló tendenciát folytatva, ők már saját gyermekeiket öleléssel is erősítik. Az ölelés nagyon szép. Szavak nélkül, mindent ki lehet fejezni vele.
Anyák napja alkalmából szívem minden szeretetével köszönöm a gyermekeimnek, hogy még meg nem született lélekként, anyának engem választottak, s a feltétel nélküli szeretetre megtanítottak.

Kedvenc képeim


Rengeteg képet gyűjtöttem össze állatokról a magam örömére, amit ismét szeretnék megosztani veletek.

Nem tudom, mennyire derült ki számotokra az eddig feltett képekből, hogy mik a kedvenc állataim.
A vadon élők közül elsősorban a tigrist csodálom szépsége és ereje miatt.
Ha házam lenne, ahol elfér az udvarban pár kutya, macska és ló, nagyon boldog ember lennék. És ők is boldogok lennének!

Az állatokban megnyilvánuló gondoskodás és szeretet kicsinyük iránt mosolyt csal az arcomra. De minden egyéb, emberre is jellemző viselkedésük felvidit. A düh, a hizelkedés, a lustaság, mohóság és sorolhatnám...
Persze elég csodálni őket a szépségük, ügyességük, vagy pusztán csak a létezésük miatt. 


Ugye milyen mókás?
Nem tudom, mit művelnek.
A csiga fogott hangyát, vagy forditva?

Igazán irigylésre méltó állapot. 
Békésen szundikálni egy angyal karjaiban!

2012. máj. 5.

Átvitt értelemben...

Újabb útelágazás...amolyan belső. Rettenetesen nehéz, de élvezem. Ha most teremteni tudok magamban, magamnak, az jó lesz szűkebb és tágabb környezetemnek egyaránt. És miért ne lennék képes rá?!
Próbálom feléleszteni magamat hamvaimból, s feltámadni újra.
Erőt ad a tudat, hogy ez másnak is sikerült már.
Nem vagyok depressziós, nem vagyok elkeseredett, nem szorulok segitségre, csak a magaméra.

Eddigi életem, megtapasztalásaim, cselekedeteim, gondolataim alapján kialakult tervrajzból most már "házat" épitek. Remélem időtálló, lakható, s célomnak éppen megfelelő lesz.
Még nem kaptam kézhez a tervrajzot, s az épitőmunkások sem érkeztek meg, akikkel dolgozni fogok, s az sem, akivel majd beköltözöm.
De úton vannak. Én türelmesen várok, erősitgetem az alapot, s gyűjtök még épitőanyagot.
Nagy ház épül emberek, hogy mindannyian elférjetek!