A biztonság kedvéért rákerestem a névre, amit most találtam ki, de a google sem ismeri. (Biztos, ami biztos!)
Szóval. Eléggé fiatal és pimasz az a munkatársam, aki meghallván, hogy életrajzi ihletésű könyvet készülök kiadatni, megkérdezte tőlem: "Miből gondolod, hogy kíváncsi bárki is egy Mukicsné Makaró Aurélia életére?
A kérdés jogos. Az említett Mukicsné Makaró Aurélia valószínűleg meg van győződve róla, hogy annyi minden történt vele az életben, oly sokat szenvedett, mint senki más. Úgy hiszi, bárki belefogna a könyve olvasásába, bizonyára le se tudná tenni, amíg valamennyi körmét le nem rágta, könnyét el nem sírta. A lapokról áradó rettentő sok bölcsességről, a belőle sugárzó szeretetről ne is szóljunk!
Sokan írnak manapság könyvet, túl sokan. Némely könyvkiadók válogatás nélkül ontják a kiadványokat. Elég, ha az írás elkövetője "tejel", vagyis beszáll a könyvkiadás költségeibe. A nívós kiadók adnak a minőségre, megválogatják, kivel dolgoznak. Persze, figyelembe véve az olvasói igényeket. Ami megint csak nem egyszerű feladat, figyelembe véve az olvasótábor fogyását és eligénytelenedését. Első könyves írónak alig lehetséges a könyvpiacra betörnie. El nem tudom képzelni, hogyan lehet valaki többkönyves szerző, ha az első kötete nem jelenik meg?
Olvastam valahol, hogy a sikerhez elég, ha a jó kis sztorit közepes minőséggel lefirkantjuk, és egy kiváló képességű szerkesztőnek átadjuk. Csodát művel vele. Csakhogy a kiváló képességű szerkesztők majdhogy nem elérhetetlenek akkor is, ha csak a honoráriumukra koncentrálunk. De amúgy sem követnék el közepes minőségű cuccot. Akkor maradjon a fiókban.
Szóval, én, Mukicsné Makaró Aurélia, írtam egy könyvet az életemről. Bizonyára a blogom profiljából kitaláltátok, hogy a valós események mellett, az azt átszövő spirituális vonal a lényeg, amiért a kézirat megszületett.
A későbbiekben közölni fogok ízelítőként részleteket. Közreadom a szinopszist, ami a fejezetek tartalmának bemutatására íródott. A könyv címe nem végleges, több variáción gondolkodom, ennek megfelelően a borítót tekintve sem kialakult a tervem. Ezekkel kapcsolatos javaslataitokat szívesen veszem. Ha nem nyilvánosan szeretnétek, akkor továbbra is várom a leveleket a privát címemre.
Üdvözlettel:
Mukicsné Makaró Aurélia :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése