Tépelődés

Az elmúlt hónapban megemlékeztem lányom egy barátjáról, aki autóbalesetben elhunyt. Friss szakitásukat követően következett be a tragédia. Az én gyermekem teljes szivével szerette azt a fiút, de tisztán látta, hogy annak életvezetése, felfogása, túl fiatal kora és ennek okán felelőtlensége, éretlensége miatt a kapcsolat életképtelen. 

Eltelt két hónap és a lányom elfogadta egy minden tekintetben hozzá illő szerelmes fiú közeledését, de előző párja nem tudott belenyugodni a szakitásba. Követte mindenhová, a háza előtt aludt a hóban, éjszakákon át álldogált a munkahelye előtt, és szünet nélkül csörgette telefonját. Nagyon szenvedtek mindketten. Az előzmények ismeretében tudom, megértem és helyeslem, hogy miért nem merte, tudta vállalni kislányom ezt a kapcsolatot, bármennyire is kötődött a fiúhoz.

Első szerelmét a kommandósok szedték ki mellőle az ágyból az éjszaka közepén. Csodálatos, lángoló szerelemmel izzó kapcsolat volt, épp csak elkezdődött. A fiú kábitószert szállitott, lebukott. Évekig tartottak a kihallgatások, a vizsgálat, a per. Négy évet ült a fiú...megérdemelten. 

Másodszor Ausztriából szöktettem haza a lányt hatalmas hóviharban egy éjszaka. Csak a város nevét tudtam és egy utcanevet, ahol megtalálhatom. Szerelemnek indult ez is, agresszió lett belőle. A hogy vettem a segélyhivást, autót keritettem és indultam. Éjszaka teljesen reményvesztetten autóztunk a város utcáin. Tűzoltókba botlottunk, s annyit hisztiztem nekik magyarul, hogy hivjanak taxit, aki elvezet minket a cimre, hogy rendőrt hivtak. Azok aztán rövid idő alatt feladták a kétnyelvű vitát és rendőri felvezetéssel értünk el a ház elé, ahol az erkélyen integetve, összefagyva találtam meg a lányom. Pár percünk volt összepakolni és elmenekülni a munkából megérkező párja elől.

Harmadszor háromhavi házasság után a pszichiátriáról hoztam ki. Már a házasságkötés másnapján elővette a férje a vodkás üveget, s utána le sem tette, csak ha újat vett a kezébe. Mai napig nem értem, hogyan nem vettük észre, hogyan tudta igy leplezni az alkoholizmusát. Hatalmas csalódásában a lányom nem evett, ha evett ki is jött belőle. Nem tudott aludni, csak sirt, mig egy nap legyengülve összeesett és betörte a fejét az üvegasztalon. Magához tért, hivott mentőt magának, mert a férje éppen valami szórakozóhelyen múlatta az időt sértődötten, mert nem ment el vele. Negyvennégy kiló volt akkor a lány, a férfi száztiz, de amikor elém állt a a kórházban, azt mondtam neki, én viszem haza a lányom, soha többet nem engedem vissza hozzá és ha nem takarodik el azonnal, ledobom a lépcsőn. Egy évbe telt, amig rendbe jött a gyerekem és kigyógyult a szerelemből, mert még akkor is szerette a férjét. Elváltak. Aztán jött Dominik. Újra egy problémás, nagyon szerethető emberke. Meg is lett szeretve. Aztán jött a felismerés és a szakitás. Ezt követte a tragédia.

Pár hónapja kaptam itt egy olvasómtól egy szivhezszóló, tanácskérő levelet. Ennek a lánynak meghalt az első szerelme. Házasságban él, gyermeke van, de nem tudja feledni azt a másikat. Vele álmodik, örökké rá gondol. Annyira erősen kötődik hozzá, hogy ez a kötődés erősebb bárminél, ami az élőkhöz kapcsolja. Menne is utána, vissza is hozná, ha lehet. Örökké azon rágódik, mi lett volna, ha vele marad, ha őt választja, ha másképp alakulnak a dolgok. Szeretne kapcsolatot létesiteni az elhunyttal, kérdezni tőle, beszélni vele.

Akkor irtam választ, adtam tanácsot. De ezt az esetet már elfeledtem.

Tegnapelőtt kaptam egy levelet a lányomtól. Mindent leirt, amit szóban nehéz lett volna elmondani, ami kikivánkozott belőle éjszaka, amikor egyedül volt otthon és álmatlanul gondolatok gyötörték.

Válaszoltam neki, szintén levélben. 

Aztán tegnap a munkahelyen eszembe jutott annak a segélykérő idegen nőnek a levele, hogy az mit tartalmazott, s hogy neki mit válaszoltam. Sokkolt a dolog.  Megdöbbentem a hasonlóságon. Összehasonlitottam a két választ. Mit irtam, tanácsoltam egy idegen embernek és a saját gyermekemnek szinte ugyanazon problémával, fájdalommal kapcsolatban. 

Vajon úgy válaszoltam egy ismeretlennek is, mint a saját lányomnak, vagy úgy válaszoltam a saját gyermekemnek, mint egy idegennek? 

Most már nem emlékeztem, nem hoztam kapcsolatba a két esetet. Nagyon hasonlóan, szinte ugyanúgy reagáltam. Az ismeretlen nő nagyon hálás volt és azt irta, a válaszom után minden könnyebb és világos számára. De lehetséges, hogy a lányom számára nem voltam eléggé "anya"?

Félek, hogy egy szivből jövő ölelés sokkal többet jelenthetne számára minden okos szónál.

Édes Istenem!

Miért van az, hogy én soha senkit nem tudok megölelni?

Tavasz

Tedd, amit kell!

"Ha nem tudsz átkelni a hegyen, kerüld meg.

Ha nem tudod megkerülni, repülj át felette.

Ha nincs rá módod, ülj le, és gondolkodj el rajta,

hogy tényleg olyan fontos-e a túloldalra jutnod.

Ha igen, akkor kezdj el alagutat ásni!”

Csodálatos állatok

Állatok.

Szeretem

őket.

Csak nézd

és

mosolyogj

velem!

Egy másik út

Mostanában kevesebbet írok. Naponta bekukkantok, mint aki hazajár, megnézek egy-két kedvenc blogot, oldalt a weben. Ritkán irok hozzászólást, vagy bejegyzést, s a rajzolást is teljesen elhanyagolom.

Tavaly írtam, hogy feltámadt bennem az érdeklődés a számmisztika iránt. Vettem könyveket, s ahogy kezdtem belemélyedni a tanulmányozásukba, rábukkantam egy számmisztika blogra, ahol abba a városba hirdetett valaki tanfolyamot, ahol élek. Megkérdeztem asztrológus barátomat, mivel valamiféle vezetettséget láttam a dolgok mögött a sorsom által. Ő azt mondta, sorszerű a dolog, igen, és feltétlenül ott a helyem. Igen ám, de a lakáshitel, gyereknevelés, taníttatás, megélhetés biztosítása egy fizetésből nem könnyítette meg a helyzetemet. Azt mondtam, ha ott a helyem, lesz rá pénz, ott leszek. Érkezett pénz, a tanfolyam elmaradt. 

Egy hónapja kaptam egy kedves levelet a tanfolyam indítójától, miszerint most lehet ismét jelentkezni. Az oktatás dija 44 ezer forint, ha jól emlékszem, de ha három részletben ki tudok fizetni tizennyolcezer forintot, akkor csak nekem lehetővé teszi. Naná! Azonnal válaszoltam és elfogadtam az ajánlatot. Igy hát túl vagyok az első hétvégén, amit együtt töltöttünk. Mivel az első alkalommal tanultak alapján úgy ítéltem meg, hogy az  asztrológia a pontos számmisztikai elemzéshez nélkülözhetetlen, hát elővettem tízéves jegyzeteimet, s most az ott tanultakat is felelevenítem. Ha szabadnapos vagyok, akkor akár több órán át is memorizálom őket, s próbálom átültetni a gyakorlatba. Nagyon élvezem. 

Számomra közelálló, nagyon ismert (legalábbis úgy sejtem) barátok, hozzátartozók születési dátumaival és horoszkópjával foglalkozom. 

Régóta vagyok elkötelezett híve a spiritualitásnak, ezotériának. Bevallom, nagyon erős a belső cenzúrám. Korán keljen fel, aki ma már engem meg akar téveszteni. Fokozott koncentrációval, ültem végig a tanfolyam első napját. Hagytam, hogy hasson rám mindaz, amit látok, hallok és tapasztalok...és figyeltem, milyen érzések, benyomások kelnek életre bennem anélkül hogy gondolkodnék, reagálnék, megítélnék bármit. Néha már tudtam, mit fog mondani a hölgy a következő mondatban. Ha ellenérzés támadt bennem, megjegyeztem mivel kapcsolatos, s tudtam, számomra nem ez a követendő módszer. De minden pillanat előbbre vitt és emelt.

Nem vettem készpénznek, amit hallottam. Elraktároztam, s itthon próbának vetettem alá. 

Legelső, akit elemeztem, az anyám volt. Simán, csak számmisztikai elemzéssel, s egy rutintalan kezdő tudásával olyan eredményre jutottam, hogy ez az egész nem állja meg a helyét, ez a módszer nem fedi a valóságot.

Hát jó! Sóhajtva vettem tudomásul, hogy volt egy érdekes hétvégém, de én ezzel nem fogok foglalkozni a jövőben és a következő alkalommal már nélkülem okosodnak a résztvevők. Azért tovább tanulmányoztam a jegyzeteket és két nap elteltével a homlokomra csaptam. Anyám horoszkópjának birtokában rájöttem, hogy az életút és sorsszámának megfelelő tulajdonságokat ő a benne lévő indulatok, elfojtások, gátlások és túlérzékenység miatt negatívan éli meg, s így fordítottan értelmezve pont az ő személyiségét rajzolja fel előttem. S gy feje tetejére állítva, visszájára fordítva ott volt előttem Ő, kristálytisztán, felismerhetően, kétség nélkül. De ha nem ismerem a horoszkópját valakinek, miből is tudhatnám, az érem melyik oldala az övé?

Adok hát még egy esélyt a dolognak. Rajtam ne múljon. Amit lehet és kell, azt megtanulom. Napi egy órás meditációmat el nem hagynám soha, mert intuíció nélkül aki sorsot, személyiséget elemezni kezd, az nem juthat valós eredményre. S a fokozott érzékenységet, a helyes mértékre, megítélésre való képességet, lényeglátást én csak meditáció által érhetem el és tarthatom meg. 

Szóval, kevesebbet vagyok jelen saját bejegyzéssel itt. A lehetőségekhez képest figyelemmel kisérlek Benneteket továbbra is, s gyönyörű képekkel, idézetekkel megpróbálok örömteli perceket szerezni Nektek.

Lélekvihar

"A lélek heves benső viharában a gondolat úgy csapkod, mintha folyadék lenne. Ide-oda hányódik, megdagad, s néha a hullámok tompa moraját hallatja. Apály, dagály, hullámhegy, örvénylés, a zátony előtt megtántorodás, dara és zápor, szétszakadó felhők mögött kicsapó villanások, a henye tajték meddő csapkodása, vad, de nyomban összeomló nekizúdulások, rettenetes és elpocsékolt erőfeszítések, kísértetiesen felderengő hajótörés, árnyak és összevisszaságok és minden, amit a végtelen tud, megvan az emberben is."

(Victor Hugo)

Ki vagy te?

A kómában fekvő asszony haldoklott. Hirtelen az volt az érzése, hogy felvitték az égbe, és ott állt a bírói szék előtt.

- Ki vagy te? - kérdezte egy hang.

- A polgármester felesége - válaszolta.

- Nem azt kérdeztem, hogy kinek a felesége vagy, hanem azt, hogy ki vagy.

...- Négy gyermek anyja.

- Nem azt kérdeztem, hogy kinek az anyja vagy, hanem, hogy ki vagy.

- Tanítónő vagyok.

- Nem a foglalkozásod kérdeztem, hanem azt, hogy ki vagy.

És ez így ment tovább. Bármit is válaszolt, úgy tűnt, hogy nem a megfelelő választ adta arra a kérdésre, hogy ki is ő.

- Keresztény vagyok.

- Nem a vallásodat kérdeztem, hanem azt, hogy ki vagy te.

- Én az vagyok, aki mindennap a templomba ment, és mindig segítette a szegényeket és a rászorulókat.

Nem azt kérdeztem, hogy mit tettél, hanem hogy ki vagy.

Végül is megbukott a vizsgán, mert visszaküldték a földre. Amikor felgyógyult betegségéből, elhatározta, hogy utánajár, ki is ő. És ez nagyon megváltoztatta az életét.

A feladatunk az, hogy legyünk. Nem az, hogy valakik legyünk, vagy hogy senkik se legyünk, mert ebből származik a kapzsiság és a becsvágy. Nem az, hogy ezek vagy azok legyünk - és így függővé váljunk -, hanem csak az, hogy legyünk.



- Anthony de Mello -

Rajzoltam

Szines ceruza és szén.

Valaha kacérkodtam a képzőművészettel. Aztán rájöttem, annyira nem megy ez nekem! 

Mostanság csak flörtölgetek vele. Kellemes időtöltés. Kiélem kicsit az alkotóvágyam.

Szénnel alapfokon bánni Demeter Zoltán festőművésztől tanultam meg egyetlen délután.

Az interneten ismerkedtünk meg. Randira hivott. Már az első percekben tudtuk, hogy ebből biza nem lesz kapcsolat. De nem adtuk fel. Előkapta a rajzlapokat, a szenet, s miközben beszélgettünk, portrét kanyaritott rólam. Nagyon megtetszett a dolog és kértem, mutassa meg, hogyan kell dolgozni a szénnel. 

Csodálatos nap volt. Annyi érzést, figyelmet, kedvességet kaptam tőle, mint sok velem élő embertől évek alatt sem. 

Hónom alatt rajzolásra kiválóan alkalmas rajztömbbel, festőállvánnyal és egy doboz szénnel utaztam haza. Egy életre szóló barátságot kötöttünk azon a napon, ami számára sajnos már véget ért. Mármint az élet. De ha kezembe veszem a szenet, ma is itt van velem és vezeti a kezemet.

Hogy mennyire értette a tanitást, talán az a rajz is bizonyitja, amit hazaérkezésem után első alkalommal önállóan készitettem. Nincs művészi értéke, csupán lemásoltam egy fényképet, ami egy öreg férfiről készült. De hogy ez elsőre igy sikerült, az ő lelkes tudását dicséri, ahogyan, amennyire képes volt abból egy morzsát egyetlen délután számomra önzetlenül átadni.

Élj fényben!

Ha önmagadat bírálod és kritizálod, mások is ezt fogják tenni veled.

Ha önmagadat megbántod, mások is meg fognak bántani.

Ha hazudsz magadnak, mások is hazudni fognak neked.

Ha meggondolatlan, felelőtlen vagy, mások sem fognak bízni benned.

Ha hibáztatod magad, mások is hibáztatni fognak.

Ha megsérted magad, mások is sértegetni fognak, 

de lehet, hogy nem csak érzelmeidben, hanem fizikailag is.

Ha nem követed érzéseidet, mások a te érzéseidet fogják figyelmen kívül hagyni. 

Ha szereted önmagad, mások is szeretni fognak téged.

Ha becsülöd önmagad, mások is becsülni fognak.

Ha van önbizalmad, mások is meg fognak bízni benned.

Ha őszinte vagy önmagadhoz, mások is őszinték lesznek hozzád.

Ha gyengéd és jószívű vagy önmagaddal szemben, 

mások is jószívűen fognak bánni veled és gyengédek lesznek hozzád. 

Ha jó az önértékelésed, mások is megfelelően értékelnek téged.

Ha tisztelet magad, mások is tisztelni fognak.

Ha élvezed az életed, mások is szívesen lesznek veled.

 

Shakti Gawain: Élj a fényben

A NŐ teremtése

"Istennek, látván a férfi magányát, megesett rajta a szíve. Körbenézett hát a világon, és munkához látott.

Fogta a Hold kerekségét, a kígyó testének hullámzását, a lián vastag szárának karoló erejét, a fű halk remegését, az ágakon libegő levelek röpke báját, a rózsa frissességét.

Fogta az Isten a barack zamatát, az őz riadt futását, hozzákeverte a levegő megfoghatatlanságát, felhőszakadás után a szivárvány eget átívelő lágy hídját.

Fogta a nyúl félénkségét, a páva hiúságát, a veréb pehelytollát, a gyémánt keménységét, a szajkó locsogását, a galamb turbékolását.

Fogta a méz édességét, az epe keserét, a tigris kegyetlenségét, a hó hidegségét, a tűz hevét, az alkony pírját.

Összekeverte mindezt, és megalkotta a nőt. Művét fenségesnek és csábítónak látta. Büszke volt rá, méltónak találta az egész világ csodálatára. Nagy lélegzetet vett, és frissen teremtett művét odaajándékozta a férfinak.

A férfi megköszönte az ajándékot, majd nyolc nap múlva összezavarodva, heves jajszóval az ajkán visszavitte Istennek.

Az Isten visszavette, de tudta, a férfi vissza fog jönni érte és újra magával viszi. Így is történt. Háromszor hozta vissza a férfi a nőt és háromszor könyörögte vissza. 

Végül az Isten haragra gerjedt, és ráparancsolt két teremtményére:

"Tűrjetek egymásnak!"

A nő mosolygott, a férfi fejet hajtott, s miközben otthonába vitte asszonyát, heves panaszát senki nem hallotta:

"Micsoda csapás! Vele se bírok élni, de nélküle még úgy se..."

Szép és szines a világ, ha úgy akarom

Hermész Triszmegisztosz

A teljes teremtés benned létezik, s minden, mi benned van, a teremtésben is létezik. Nincs határ közted és egy tárgy között, mely egész közel van hozzád, mint ahogyan közted és a messze lévő tárgyak között sincsen távolság. Benned van minden dolog, a legkisebb és a legnagyobb, a leghatalmasabb s a legmagasztosabb, s minden egyenrangú. A Föld minden eleme egyetlen atom. A szellem egyetlen mozdulatában benne van az élet összes törvénye. Egyetlen csepp vízben benne van a végtelen óceán rejtélye. Léted megjelenési formája az élet minden megjelenési formáját magában rejti.

Figyelj benső éned hangjára, nézz bele idő és tér végtelenségébe. A csillagok dalolnak ott neked, a számok beszélni kezdenek hozzád, a kozmosz örök kórusának hangjaival. Minden egyes Nap Isten egy gondolata, és minden egyes bolygó ennek a gondolatnak egy változata. Hogy megismerd ezt a Gondolatot, ó Lélek, végig kell járnod fájdalmas utadat a hét szent bolygó szférájában, hogy onnan azután újra alászállj... majd újra felemelkedjél... Mit jeleznek a csillagok, mit mondanak a számok? Mi rejtőzik a bolygók körforgásában? Ó ti elveszett és megtalált lelkek, ők éneklik, mutatják, újra és újra ismétlik a Ti sorsotokat...

Túllépés az ego „valóságán"

Annak érdekében, hogy az emberi dilemmából megtaláljátok a kiutat, lényeges annak megértése, hogy az ego zárt elmedobozt alakít ki. Ha a személy egyszer vakká vált az ego által, akkor látszólag minden történés az életben az ego világképének erősítéséhez járul hozzá. Ha valaki piros kontaktlencsével nőtt fel, akkor az a valaki meg van arról győződve, hogy minden pirosas árnyalatú. Ha bárki ezzel ellentmondana, akkor azt visszautasítaná, mivel a másik ember által mondottak ellentmondanak a saját közvetlen tapasztalatának. Mielőtt az ember leveszi magáról a színes kontaktlencsét, előtte a tudatának fel kell készülnie, nyitottá kell válnia arra a lehetőségre, hogy amit addig látott, az nem az egyetlen módja annak, ahogy a világot látni lehet. A problémát ugyanis mindaddig nem lehet megoldani, ameddig nem lesz nyilvánvaló, hogy ott valami gond van. A legtöbb ember soha sem feltételezte azt, hogy lehet valamilyen probléma, és azt sem, hogy annak, amit normál emberi tudatszintnek vél, lenne alternatívája. 

Így nagyon sok ember nő fel azzal a tudatszinttel, amely az életet harcként jeleníti meg. Ha a szellemi tanító az elme békéjéről beszél, azt nagyon sokan egyből visszautasítják, mivel soha nem tapasztaltak mást, mint harcot. A tanító szava csak olyan érvnek tűnhet, amely ellentmond a tapasztalataiknak. A lényeges pont az, hogy mielőtt az egyén meg tudná találni a kiutat, előtte meg kell nyitnia az elméjét arra a lehetőségre, hogy van valami azon túl, ahogy az egón keresztül észlelte a világot. Ez többnyire háromféle módon történik:

• A kemény ütések iskolája. Az emberek egyik krízisből a másikba kerülnek mindaddig, amíg el nem érik a „padlót”, és nem döntenek úgy, hogy kell, hogy legyen ennél egy jobb út, valamit másképp kell tenniük ahhoz, hogy megváltoztathassák magukat. A változtatáshoz segítségükre lehet a hagyományos pszichológia, az önsegítség, vagy a szellemi tanítások. 

• A racionális gondolatok iskolája. Az emberek az analitikus elméjüket használják fel arra, hogy felfedjék a személyes világlátásukban, vagy a szüleikben, vagy a társadalomban meglévő következetlenségeket. Bizonyos kérdéseket újra és újra feltesznek, miközben úgy keresik a választ a megválaszolatlan kérdéseikre és a következetlenségeikre, hogy nem változtatnak a nézőpontjukon. 

Ez történhet tudományos késztetésre, vagy olyan spirituális tanulmányok eredményeként, amelyek túlmutatnak a hagyományos vallási doktrínákon. 

• A belső késztetés iskolája. Az emberek az elméjük holisztikus, intuitív részlegét felhasználva nyernek olyan belső tapasztalatokat, amelyek megerősítik annak a valóságnak a létezését, amely azon az elmedobozukon kívül van, amelyben felnőttek. Ez történhet spontán módon, de gyakran közrejátszanak ebben olyan spirituális tanítások, amelyek túlmutatnak az adott világképükön. 

Ezek az emberek az elméjüknek azt a részlegét használják, amelyről általában nem vesz tudomást, nem becsül a tudomány annak ellenére, hogy a legnagyobb tudósok közül sokan, mint már említettük korábban, ezt használták az új felfedezéseikhez.

Külső-belső

‎

" Ha belső világodat 

rendbe teszed, 

a külső is 

egyenesbe kerül." 

-Eckhart Tolle

"A boldogság az, tudják, amikor sugárzik az emberről az érzés, hogy jól van. A boldogság üt. De ez hosszú folyamat, amíg a titokból, az elhallgatásból őszinteség lesz, és lassan szembenézek mindazzal, ami fáj. Ez aztán hatással lesz az egész életemre, és akkor eljön az az időszak, amikor nem csak látszatember leszek, hanem hiszek majd önmagamban, tehát lesz önbizalmam. 

Vagyis a boldogságukat kockáztatják mindazok, akik az elhallgatást választják." 

(Csernus Imre)

Csigaház

Kicsit visszahúzódtam. Valahogy visszafogottabb lettem. 

Azt hiszem, ez a várakozás az erőgyűjtés, összpontosítás, tervezés időszaka nálam. Az én közreműködésem nélkül. 

Tudom, hogy most látszólag ellentmondásba keveredtem, de nem úgy van. 

Nem érzek késztetést arra, hogy kifejezzem az érlelődő gondolatokat, terveket, megérzéseket. Valami alakul bennem és körülöttem egyaránt. Kívülről szemlélve minden ugyanaz, csak én tudom, hogy mégis mennyire más.

Hamarosan jövök.