Tanulj!

"Tanuld meg a víztől követni utadat. / Tanuld meg a tűztől: mindből hamu marad. / Tanulj az árnyéktól őrködni éberen. / Tanulj a sziklától megállni helyeden. / Tanuljál a Naptól, mely nyugovóra tér. / Tanulj a szellőtől, mely lombok közt pihen. / Hogyan kell életed leélni csendesen. / Tanuld meg tőlük, hisz mindenik testvéred. / Hogy kell szépen élni és szépen halni meg. / Tanuld a féregtől: semmi sem fölösleg. / Tanulj a rózsától tisztán maradni meg. / Tanuld meg a lángtól elégetni szennyed. / Tanuld a folyótól: utadból ne térj meg. / Tanulj az árnyéktól alázatos lenni. / Tanulj meg a Naptól szüntelen haladni. / Tanuld négy évszaktól ismerni az időt. / Tanuld a csillagtól, hogy az Égben erőd. / Tanulj a tücsöktől: ha magad vagy, zenélj. / Tanuld el a Holdtól, hogy semmitől ne félj. / Belátást a sastól, s ha vállad súly nyomja, / Nézd meg, milyen terheket cipel a hangya. / Tanuld a virágtól, hogy légy szép és kecses. / Tanulj kismadártól: szabadon repülgess. / Tanulj a báránytól: legyél szelíd, mint ő. / Mindentől tanuljál, mert minden veszendő. / Úgy figyelj utadon, mi célodhoz viszen, / 

Tanítson, mi meghal, s LÉTED ÖRÖK LEGYEN!"


Ősi norvég vers: Tanulj!