Még nem tudom,
hova visznek a rögök,mi értelme a szekérnek,ha a földben a kerék
a sártól szinte nyomorék,
ha a hajnal, mint az eb
konokul csahol.
Még nem tudom,
de érzem talán,- megtalállak,
hogy az univerzum
minden törpét átkarol,
s mi (a kihunyt csillagok is)
fényleni fogunk; ha más nem,
az öröklétben valahol
hova visznek a rögök,mi értelme a szekérnek,ha a földben a kerék
a sártól szinte nyomorék,
ha a hajnal, mint az eb
konokul csahol.
Még nem tudom,
de érzem talán,- megtalállak,
hogy az univerzum
minden törpét átkarol,
s mi (a kihunyt csillagok is)
fényleni fogunk; ha más nem,
az öröklétben valahol
/Dobrosi Andrea/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése