Ma letellik a szabadságom. Fizikailag kipihentem magam. Viszont lelkileg és szellemileg nem érzem magam topon. De ez egyedül az én hibám, jól tudom. Semmit nem tettem annak érdekében, hogy ez másképp legyen. A bizonytalanság és gyengeség uralkodik bennem és rajtam. Csak lézengek céltalanul. Monoton telnek a napjaim, mind egyformán. Micsoda pocsékolása ez időnek, energiának! De hát testi pihenésnek volt ez a hét szánva. Mit is akartam volna ennyi időbe belesűriteni?
Holnaptól hát ott folytatom az életet, ahol egy hete abbahagytam, fűszerezve egy kis számmisztika tanulmányozással. A szellemi erőfeszités szokott segiteni. Most hallgatok egy kis Jason Mraz zenét, s előre tudom, potyogni fog a könnyem az elérzékenyüléstől a mosogatóvizbe.
Ola! Legyetek jók, ha tudtok!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése