Mészöly Dezső: Az első ló
“Ne nyargalj úgy a vakvilágnak!
Vigyázz, maradj a járt úton!” -
Jól elragadott az a póni…
Miről is kezdtem versemet?
(Ki fesztelen szeret dalolni,
kötött formában is fecseg…)
Olyan siralmas e december,
s olyan hosszú a délután!
Örökké csak gubbaszt az ember,
s eped homályos cél után…
Bús elmebaj! Mit is kívánok?
A mennyországban volna jó,
hol angyalok közt nyargalászik
három leány, s egy póni ló.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése