Nagyon meleg van. A nehéz fizikai- és a gyári munkát végzőknek védőitalról kell gondoskodni a munkáltatóknak és óránként öt perces szünetet kell biztositani.
Ehhez képest nyolc órát dolgoztam keményen két rövid szünettel a 150 fokkal üzemelő zsugoralagút mellett, ami ontotta a forróságot. Védőital? Jéghideg szóda, amit nem mindenki ihat meg bűntetlenül. Néha már nyelni sem tudtam, porzott a torkom.
Úgy gondolom, ma éjjel fagylaltkehellyel fogok álmodni, vagy egy fagyifávali...már ha egyáltalán el tudok aludni ebben a meleg lakásban. A szekrény tetején kovácsoltvas állványban karácsony óta ágaskodó gyertyák már megadták magukat és lemondóan visszahajoltak egészen a talpig.
Ez volt a negyedik munkanapom és ezt követi még négy pihenőnap nélkül ebben a forróságban.
A télről fantáziálok, amikor hülni járt belém a lélek.
A macskámra nézek és elszégyenlem magam. Szegényke a padlón hever, lábai az égnek ágaskodva hagyják fedetlenül szellőztetésre tárt pocakját. Rajtam legalább nincs bunda.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése