2013. febr. 13.
2013. febr. 10.
Öröm, Öröm, Öröm!
Megérkeztek az első kritikák az új blogomban közzétett írásaimra.
Adtam valamit, amivel örömet okoztam és ez csodálatos érzéssel tölt el.
"Magával ragadó történetet olvashattam, azonban ˝útközben˝ jó pár hibát véltem felfedezni, de mivel a történet repített, nem volt érkezésem lejegyezgetni, hol és mit kellene javítani. Végigizgultam az egészet."
"Hú!
Hát ez fenomenálisan olvasmányosra és lebilincselően izgalmasra sikerült!
Gratulálok igencsak életszagú történetedhez!"
"Lebilincselő művet sikerült megalkotnod. Mindvégig sikerült a figyelmemet a tartalomra vonni.
Magam is átestem egy fájdalmas, nehéz szülésen és azt kell mondanom, hogy valóban a legcsodálatosabb dolog a világon a saját gyermek megszületése és akkor ott minden más jelentőségét veszíti.
teljes szívemből gratulálok hozzá!"
"Keserves volt olvasni, mert annyira kihoztad, hogy átélhető volt.
Gratulálok, tetszik a stílusod is!"
"Őszinte leszek hozzád...nem tudtam úgy elolvasni az írásaidat hogy közben ne környékezett volna a sírás...és azon gondolkodtam közben, vajon ezekből mi az, amit személyesen megéltél, mert biztos vagyok benne, hogy részese voltál ezeknek az eseményeknek.
Ezek után még inkább örülnék, ha találkoznánk..."
"Ilyeneket csak olyan tud írni aki át és megélt dolgokat...Ja ,és fel is ismerte a miérteket,okokat,történéseket!Életképek,nagyon jók....!!"
"Happy and csak a mesékben és Hollywoodban van ugye????
Jó,sőt nagyon jókat "írogatsz".Ugorj be ha erre jársz!De írj még ,mert már most hiányérzetem van,hogy elfogyott az olvasnivaló!"
"BELEOLVASTAM....Most,nem tudok mit írni,mert nem jutok szóhoz...Írj,írj...ez a Te utad!"
"Szia! A Szívdobbanás c. írásodat elolvastam, nekem ez te vagy ! Nagyon tetszik ahogy fogalmazol."
"Elolvastam, naná, hogy bőgök. Kemény:( Nemcsak fizikailag, de lelkileg is:("
"A szárnyaimat akarom" című írásod szavakba önti mindazt, amit a párválasztás sikertelenségével én is nap-mint nap átélek! Mindenképpen támogatlak, és biztatlak is egyben!"
"Csak egy kicsit beleolvasni volt eddig időm, nagyon tetszik!
Bővebben majd akkor, ha elég időm lesz mélyebben, átgondolva olvasni,
de te addig is csak írj!!!"
2013. febr. 6.
Úttalanul
Újra munka nélkül vagyok. Egy év alatt immár harmadszor. Aki ezt nem élte át, nem tudhatja, milyen érzés, mit jelent kiszolgáltatottnak lenni és létbizonytalanságban élni. Kicsit összeszedem a gondolataimat és leírom mi történt. Mostanában úgy is csak azt teszem: írok. Azért is nyitottam új blogot, hogy valahol egy helyen legyenek az írások, amiket elkövettem. Most hasznát veszem, időm van bőven, s gondolatom, indulatom is van hozzá. Hogy tehetségem van-e, azt nem tudom, de rajtam segít: leköt, megmozgatja az agysejtjeimet, nem érzem haszontalannak magam.
Újból várakozásteli izgalom van rajtam, hogy hova, milyen körülmények közé kerülök, milyen emberekkel hoz össze a sorsom, milyen feladatokkal. Mert a sors szövődik tovább, ha állni látszik is, a háttérben fontos dolgok zajlanak, s valami közeledik.
Nem vagyok abban a helyzetben, hogy én lépjek, döntsek, válasszak, mert most nincs helyzet, nincs út előttem...de bízom benne, hogy épül.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)