Verseket kerestem az őszről. Nem értem... Kevés kivétellel mind az elmúlásról, halálról és rothadásról szól. Szomorú siratódalok. Valóban...egy mag mindaddig nem képes életet adni, kisarjadni, amíg meg nem szűnik önmaga lenni, át nem adja magát az elhalásnak, hogy más formában éledjen újjá. Ha nincs elmúlás, nem keletkezik új élet.
Az ősz és a tavasz a leggyönyörűségesebb évszak számomra. Nem szeretem a szélsőségeket, sem a kánikulát, sem a jeges hideget. Szívemhez legközelebb a színpompás, páratelt, ragyogással teli ősz áll.
Nem érzem az elmúlást. Életkedvet érzek, kirobbanó energiát és lehetőséget az újrakezdésre.
"Ó hogy szeretem én bús évszak ezt a zsongást
Hangját a magától hulló gyümölcsnek
A szelet és erdőt ahogy lásd
Elejti levelét egyenként mint a könnyet
A lombot
Ha lehullik
Egy vonat ha
Elhúz itt
Az életet ha múlik."
G.Apollinaire
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése