2012. ápr. 13.

Oda megyünk lakni...


Ha valaki örökké azon gondolkodik, hol és milyen környezetben venne, épitene magának házat, persze feltételezve, hogy adottak az anyagi lehetőségek, szóval az nem elégedett a jelenlegi otthonával?
Szó sincs róla! Jól érzem magam. Bármilyen bungalóban tudok meleg fészket rakni.

De szeretem foglalkoztatni a fantáziámat...elképzelni: hol, merre, milyen lehet az élet?
Ahol később igazán szeretnék, tudnék és fogok élni, az a hely már létezik...valahol. Megteremtettem gondolatban, 
látom minden apró részletében magam előtt.
Már csak rá kell találnom és meg kell vennem.  :)

Van a képen egy házikó. Esküszöm! Most elképzeltem, ahogy egy hétvégi bevásárlás után felsétálok oda tele cekkerekkel.
De hóesés után se le, se föl. Vagyis lefele simán szánkón, sielve, vagy csak popsin csúszva.
Kihagyom. Kár.

Nagyon tetszik ez a kép is. Nem tudom miért vonz annyira a moha.
Imádom, ha a fák törzsét belepi, s puha szőnyegként süpped az erdőben a lépteim alatt. Erdei manó lehettem előző életemben.
Ez meg alul az erdei boszorkány otthona lehet. Ott van a baloldali szék mellett a falnak támasztva a járműve.




Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése