Végtelen
Kutatom lényed,
keresem az arcod,
formálom emberarcúvá
a mindenséget.
Fogódznék, karom
Feléd réved,
Benned a végtelen
titok egyszerűsége.
Kiáltanék, látom
hatalmas kezed,
titkaid egyikét a
mentő kegyelmet.
Engedd kérni,
hogy megérteni
éljek, elém
tárt
végtelenséged.
Sz. Gy. I.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése