Eldöntöttem, boldog leszek!

S most, azonnal el is kezdem!

Mert minden okom megvan rá!

Éjszaka dolgoztam...mert van munkahelyem, keresetem. Mosolyogva lépek be a kapun minden alkalommal, ha nagyon nyomaszt valami, senki nem tud róla. Mosolyra mosoly a válasz. Szivmelengető.

Megterhelő munkát végzek néha, de nem baj. Karcsú vagyok és izmos, jól birom. Nehéz, mégis gyakran kacagástól hangos minden. A nevetés, a jó kedv erőt ad.

Fülemben ha lehet, ott az elmaradhatatlan mikrofon. Kell a zene, mint az étel, a friss levegő. Szeretnek velem dolgozni...tudom...látom az arcukon. Ma jutalmul ismét táncoltam nekik. Csak mert szeretik. Akiknek arra volt dolguk is megálltak a folyosón egy pillanatra. Cinkosan összenevettünk - csakazértis vidámak vagyunk.

Hajnalban hazaértem gyalogosan, kicsit összefagyva, de finom meleg fogadott idebent. Ledobtam hamar minden ruhámat, s csobbantam a forró vizzel teli kádban. Még párolgó testemmel puhaplüss rózsaszin köntösbe bújtam, bundapapucsba léptem és pörköltet reggeliztem nokedlival.

Ne nevess! Isteni volt. Most mézes diót rágcsálok nagy élvezettel, még a fülem is ragacsos...a klaviaturáról nem is beszélve.

Ágyam megvetve vár. Reggel húztam friss, illatos ágyneműt. Alig várom, hogy alája bújjak. Persze nem az ágy, hanem a takaró alá.

Mire hazaér a fiam, éppen kipihenem magam. Hallom a kulcsot fordulni a zárban, de alvást tettetek. Halkan bejön a szobámba, az ágyamra térdel. Kisimitja hajam az arcomból és picike puszit nyom a homlokomra: -Van valami ennivaló, Nyunyu? Mindjárt éhenhalok.

Kicsit elverem a kispárnával, amiért felkeltett, aztán megetetem a gyerekemet. Hiszen hogyan is tudna egy tizennyolc éves férfiember ételt melegiteni magának!

Apró örömök...nehéz lenne nélkülük.

Emlékek...

Csak eszembe jut egy kedves szó, amit nemrég mondott valaki, vagy akár egy sms-ben érkezett kedvesség a napokban - okkal lehetnék már szomorú is tőle - de akkor boldogan robogott a szivem, s ezért örömmel tölt el most is. Elég egy pillantás, egy érintés, egy gesztus.

Nem akarok nagy dolgokat. Millió apró örömöt szeretnék kapni az élettől, s ugyanennyit, vagy többet adni másoknak.