Ott a helyem!

Már emlitettem, hogy jelentkeztem egy számmisztikai tanfolyamra, pedig az összeg, amibe kerül, nem áll rendelkezésemre. Fogalmam sem volt róla, hogyan fogom kifizetni, ha eljön az ideje, de úgy gondoltam, mindenképpen ott a helyem, s ha ez igy van, a pénz is megkerül rá.

A magánnyugdijpénztári kifizetésben nem reménykedtem, hiszen botor módon nem jelentettem át a lakcimemet, amikor a férjemtől elköltöztem. Négy lakhelyem is volt azóta. Az elszámolások, értesitések mindig az exemhez érkeztek, s ő oda is adta nekem minden alkalommal. De a pénz, az más. Személyesen kell átvenni, személyazonosságot, lakcimet igazolva.
Már elkezdték a kifizetéseket, amikor kapkodni kezdtem, hogyan fogok a postával megegyezni, vagy irjak talán egy meghatalmazást a volt férjemnek, hogy felvehesse a pénzt?

Aztán egyik nap felhivott, hogy megérkezett az elszámolás, mennyit kapok, kapnék, ha fel tudnám venni. Másnap leültem meghatalmazást irni, aztán mielőtt elvihettem volna neki, csöngettek. Ide, erre a cimre, ebbe a lakásba, ami sehol nem volt bejelentve az okmányirodán kivül, de a magánnyugdijpénztárnak semmiképpen, hiszem mindent a másik lakásba küldtek több, mint tiz éven át, kihozták a pénzt és én minden gond nélkül hozzájutottam.