2011. aug. 26.

Forróság

Rettenetesen meleg van. Szobámban a szekrény tetején karácsony óta ágaskodó gyertyapár megadta magát a forróságnak és megadóan meghajolt.
El lehet képzelni, milyen klima uralkodik a lakásban és mivel éjszaka dolgozom, nekem a legnagyobb melegben itt kellene kipihennem magam. Alvás helyett veritékben úszva forgolódom és remegő tagokkal, kimerülten kelek fel pár óra hiábavaló próbálkozás után.
Még pár nap és itt a megkönnyebbülést hozó enyhülés.

A héten két pozitiv dolog is történt. Az egyik, hogy a magánnyugdijpénztári megtakaritásom hozamát megkaptam, holott esélyem sem volt rá, mivel a mostani lakáscimemet nem jelentettem be és évek óta minden elszámolás, értesités az exemhez érkezett. Ennek ellenére a számukra ismeretlen cimre postán kiküldték az összeget.
Tehát a számmisztikai tanfolyamra a támogatás megérkezett. Mint mondtam, "ha ott kell lennem, ott leszek"!

A másik hirem, hogy egy internetes irodalmi folyóirat megkeresett, hogy irásokat kérjenek tőlem. Papiralapú kiadással is rendelkeznek, három nyelven jelennek meg. Beletekintettem a folyóiratba. Magas műveltségű diplomás tanárok, egyetemi oktatók, rengeteg publikációval, elismerésekkel rendelkező kortárs irók, költők irásai sorakoznak az oldalakon.
Képet, önéletrajzot és verseket, novellát kértek tőlem, amit el is küldtem, megfogalmazva melléje, hogy mindezt azért teszem, hogy világos legyen számukra, nekem semmi keresnivalóm nincs közöttük. Mindezt webforditóval forditva, illetve magyar nyelven. Oda-vissza lefordittattam, két forditóval is és bevallom, kinyúltam a nevetéstől, milyen zagyvaságokat produkáltak.

De választ kaptam. Nem tágitanak. Angol, spanyol, vagy román nyelvű forditást akarnak, mert még a google-s forditásban is látnak fantáziát.
Ezzel is úgy vagyok, mint minden mással. Nem kerestem, a sors hozta elém ezt a lehetőséget. Megteszem, amit tudok. Pár ismerősnek üzentem, hogy forditót keresek, aki ezt a pár oldalt szivességből leforditaná, mert
fizetni nincs lehetőségem. Ha meg kell jelenjen az irásom, meg fog jelenni.
Gyermekkorom óta irok és nincs kedvesebb időtöltésem, de tisztában vagyok a képességeimmel, nem épitek légvárakat. Ha tanult ember lennék, biztosan ez lenne a hivatásom.

Barátnőm mondta erre: Van, aki kvantumfizikáról ir, és olvassák, vannak emberek, akik Shakespeare-t, Thomass Mann-t, scifit, vagy a szerelmes regényeket részesitik előnyben. Amit, ahogy te irsz, az is érdekelhet sokakat.
Persze. De akkor is! Mit keressek én egy ilyen ragyogó irodalmi közegben?
Amit megtehetek, mégis megteszem. Mert ha feltűnik egy, az élet által elém terelt út, csak akkor jutok el bárhová, ha elindulok rajta.




Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése