Nem akarok panaszkodni, de fogok. :) Három hete operáltak. A sebem elfertőződött, amit jeleztem az orvosnak. Átkötött és hazaküldött. Mivel nem szerettem volna elveszíteni a lábfejemet felszerelkeztem kötszerrel, fertőtlenítővel, vitaminokkal, gyulladáscsökkentővel, és jelentem, jól vagyok. Hála az öt évnek, amit sebészeten dolgozva töltöttem el, és a mindenhatónak, hogy hátralevő éveimet nem a kilencedik emeleti lakásomba bezárva kell eltöltenem. A nagylábujjamból kikandikáló drót igencsak irritál, azt egy hét múlva húzza ki a doki. Remélem a bal lábamat az asztalhoz szíjazzák, mert félő, hogy eszméletlenre rúgom vele, amiért nem műtőben, mint előző alkalommal, hanem simán, rendelésen készül kivenni.Sok tervem volt erre a néhány hét itthonlétre. Elővettem a számmisztika jegyzeteimet, elemzéseket, hogy felfrissítsem a tudásomat. Három napig tartott a lelkesedésem, igaz, akkor 8-10 órán át le se tettem. Az Ikrek napjegy és a Szűz aszcendens világosan megmutatkozott. Nehéz valamiben kitartóan, igazi mélységekig hatóan elmerülnöm, illetve a tökéletességre, teljes tudásra vágyás birokra kel bennem. Még nem tudom melyik fog győzni.
Ebben a hónapban két könyv jelenik meg, aminek a korrektúráját én készítettem el. A "Bíborfelhők Savaria felett" és a "A hazara". Nagy munka és hatalmas élmény volt számomra. Nagyon élveztem. Furcsa az élet. Kizárólag a szellemi munka érdekel, és szinte csak szellemtelen fizikai tevékenységet végeztem egész életemben.
Korábban jeleztem, hogy írtam és néhány példányban ki is nyomtattam egy könyvet. Boldogan vettem a kezembe, elkezdtem olvasni, aztán felugrottam, tollat vettem a kezembe és a tökéletesnek hitt írás újbóli korrektúrázásába fogtam. Utána fénymásoltattam és lefűzettem, hogy legyen egy vadi új, hibátlan példány. Amit elkezdtem olvasni, aztán felugrottam, fogtam egy tollat, és... Na, most ezt is ki korrigálnom kellene, hogy legyen egy jó példányom. :) Ez a Szűz aszcendens nem könnyíti meg a dolgomat: "Vagy tökéletesen, vagy sehogy sem!" Pedig a legelső kéziratra is már ilyen kritikát kaptam egy lektortól:
"Kedves Tünde!
Páratlanul szépen fogalmazol. Gratulálok a munkához, neked tényleg írnod kell! Ami kéziratot kezdő íróktól látok, azok között a tiéd kimagasló, ha nem a legjobb. Olyan elevenen fested le a képeket, hogy tényleg életre kelnek.
A fogalmazás szép, gördülékeny és hangulatos. Eltalálod a megfelelő szavakat, a szavak sorrendjét, logikusak a mondataid, a tagolás is olyan, amilyennek lennie kell.
Ha megnézed a kéziratod első oldalát, látod, hogy gyakorlatilag nem javítottam: másoknál tiszta áthúzás és beírás a szöveg, de nálad csak egy alanyhiányt találtam. A helyesírás is jó, alig van a szövegben hiba. Inkább vesszőhibákat találtam.
Nem szabad veszni hagyni ezt a könyvet! Még a lányomnak is meséltem a kéziratról és megkérdezte, elolvashatja-e, amihez az engedélyedet szeretném kérni. Belenézhet?
Biztos vagyok benne, hogy épp elég a gondod, a munkád, de azt is tudom, hogy neked ez MEGY.
Igen, a családodnak így is odaadhatod ezt a könyvet, nekik felbecsülhetetlen érték lesz. De én látom, hogy tényleg tudsz írni. ha úgy gondolod, akár kiadónak is küldd el."
Nem tudom mióta, de több mint tíz éve nyitottam ezt a blogot. Soha nem volt gondom a szerkesztéssel, de valószínű újítás történt, mert hihetetlen mit kínlódok vele. Hozzá sem merek nyúlni, így marad cím nélkül mindennel együtt, amit nem akartam, mert a legkisebb változtatni való szándék hatására bekezdések tűnnek el. Túl nagy a meleg itt a kilencedik emeleten, hogy több energiát fektessek bele. Szóval: bejegyzés a teljesség igénye nélkül.
