2016. szept. 20.

Instant karma (4. részlet)

Kamilla egyszerű fiatal lány volt, de karcsú termete, gesztenyebarna hajzuhataga és őzikeszeme vonzotta a tekintetet. Nem foglalkozott a férfiak kihívó pillantásaival, Sanyi kitartó figyelme, óvatos, gyengéd közeledése eredményeképpen azonban benne is érdeklődés ébredt a fiú iránt. Kereste megnyugtató, vidám társaságát, hálás volt neki, amiért gyakran megnevettette. Egyre inkább tetszett neki az a mosolygós, meleg-barna szemeivel szüntelenül őt figyelő fiú, aki sodró lendülettel, fütyörészve sikálta a nyomólemezekről a felesleges fényérzékeny réteget. Sürgött-forgott, hogy mielőbb végezzen, s míg a másológép monoton zümmögéssel a következő lemezt készítette előhívásra, a lányhoz közeli székre huppant. Vékony, inas testén lógott nagyméretű, vegyszerrel összefröcskölt munkaruhája, örökké kócos, dús fürtök hullottak homlokába, vállára, nem tűrte el, állát csontos tenyerébe fektetve, mögüle kukucskált a lányra örökké pajkos tekintettel. Ízes tájszólással, testalkatához képest nem várt brummogással beszélt, ami mindannyiszor meglepte és nevetésre késztette Kamillát. A fiú a kacagásra színlelt rosszallással reagált, de arca elpirult, és korához nem illő, vastag bajsza alatt szép ívű, húsos szája szégyenlős mosolyra hózódott.
A lányban gyengéd érzelem ébredezett a fiú iránt, először hitte, hogy nyugalom és öröm van az életében. Jóindulatú rokonoknál lakott biztonságban, szerette a munkáját és a munkatársait, azok is őt, megkereste a megélhetésre valót, és lassacskán a szerelem is belopakodott mellé Sanyi személyében.
A munkatársak bátorító, helyeslő mosolya azonban váratlanul rosszalló fejcsóválássá módosult, és Kamilla értetlenül állt a változás előtt. Semmi különös nem történt, csupán feltűnt, hogy míg Sanyi azelőtt soha nem kapott a munkahelyen telefonhívást, újabban egyre gyakrabban beszélt valakivel, zavartan a fal felé fordulva.
Egy nap elintéznivalókra hivatkozva a férfi szabadságot vett ki, Kamilla délutánra ment dolgozni, de előtte találkoztak, és együtt indultak a nyomda felé. A lány élcelődve megjegyezte:
– Rettenetesen gyűrött az inged. Meg kellene nősülnöd.
Kamilla látván a fiú mérhetetlen zavarát átkarolta, de ő restelkedve, vérvörös arccal bontakozott ki az ölelésből és rekedten így szólt:

– Már megnősültem.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése