Balogh Béla: A tudatalatti tizparancsolata (3-4.)

3. ELFOGADÁS

Embertársaimat teljes szívvel elfogadom, és tartózkodom az ítélkezéstől gondolatban, szóban, és cselekedetben. Felismerem, hogy minden emberben a világegyetem végtelen intelligenciája dolgozik, és ennek az intelligenciának végtelenül sok, egymástól különböző megnyilvánulási formájával találkozhatom. Ezen erő intelligencia és szeretet minden megnyilvánulását ítélkezés nélkül elfogadom. Ha valaki idegesít vagy zavar, annak okát elsősorban magamban kutatom.
Saját világom egyetlen gondolkodója én vagyok.
Én felelek azért, amit az embertársaimról gondolok.
Egészséget, sikert, lelki békét és boldogságot kívánok minden embernek, akivel közelebbi vagy távolabbi kapcsolatba kerülök. Jókívánságaim őszinték, hisz mindezt szívem szeretetéből sugárzom.
Világomban minden rendben van.

4. JÓVÁTÉTEL

A változás életem természetes rendje. A változást örömmel fogadom.
Kész vagyok megváltozni. Kész vagyok változtatni nézeteimen, kész vagyok változtatni beszédemen.
Ha felismerem, hogy valakit megbántottam, kész vagyok bocsánatot kérni. Könnyen rászánom magam, hogy bocsánatot kérjek, mert tudom, hogy ezzel a bennem lévő feszültséget is feloldhatom. Mindig megkérdezem, van-e lehetőség arra, hogy tévedésemet jóvátegyem.
Amint ezt megteszem, magamnak is megbocsátok.
A régitől az új felé könnyű szívvel haladok.
A változást egyre jobban érzem magamon.
Örömmel élem át a jelen perceit. Életemben mind gyakoribb a belső béke és a nyugalom.
Világomban minden rendben van.